A világ legkülönlegesebb növényei

Titánbuzogány – Amorphophallus titanum

Ezt az elképesztő virágot 1878-ban egy olasz származású botanikus fedezte fel Szumátrán, nevét három görög szóból (az amorph, a phallos és a titan) kapta. Ahogy a titan jelző már sejteti, egyrészt nem mindennapi méretei emelték a legkülönlegesebb növények közé. A virág magassága akár a 3 métert is elérheti, a föld alatt lévő gumójának súlya pedig 50-75 kilogrammot is nyomhat. Másik tulajdonsága amely szintén egyedivé teszi az a bűz, amit maga körül áraszt. Dögszaga segítségével maga köré vonzza azokat a legyeket és rovarokat, melyek a beporzáshoz szükségesek, de egyúttal elriasztja magától azokat az élőlényeket akik kárt tudnának benne tenni.

Táncoló növény – Desmodium gyrans

Láttál már valaha a mesefilmeken kívül egy magától mozgó növényt? Ez nem is annyira hihetetlen, mint elsőre gondolnánk és ennek bizonyítéka a Táncoló növény. Ha erős napsugárzásnak, melegnek vagy rezgésnek van kitéve, levelei azonnal szaggatott mozgásba kezdenek. Ezért lehetséges, hogy a zene rezgésére is reagál, és  levelei “táncra perdülnek”. A egyedi adottságának mechanikája azon alapszik, hogy a levelek közül néhány zsanérszerű forgóval csatlakozik a szárhoz, ezek pedig a rezgésre elliptikus pályán mozogni kezdenek. Különleges képességén túl azért is válhatott népszerűvé, mert Charles Darwin kedvenc növénye volt, még az egyik botanikus alapművében a The Power of Movement in Plants-ben is említést tesz róla.

Majomkenyérfa – Baobab

Az afrikai füves szavannán a fatermetű növényeket egyedül a magányosan élő majomkenyérfa képviseli. Elképesztő törzsük kerülete elérheti akár a 20-25 métert is, aminek impozáns kinézete mellett fő funkciója az esős évszakban hullott csapadék tárolása. Üveg vagy palack fának is szokták nevezni, mely a külsején kívül arra utal, hogy duzzadt törzse képes akár 300 liter vizet is tárolni. A Majomkenyérfa sokszínűségét mutatja, hogy minden része emberi felhasználásra alkalmas. Hatalmas virágaiból fejlődő uborkaalakú termését frissen, szárítva, főzve vagy akár megcukrozva csemegeként is fogyasztják. Tápértéke mellett lázcsillapító hatása is van, ezért a trópusi Afrikában az egyik legfontosabb haszonnövény. Sahelban rendszeresen nyesik a fa lombjait melyet táplálkozáshoz vagy takarmányhoz használnak fel,a fa kérgéből pedig tartós rostot nyernek, ezekből köteleket vagy kosarakat is tudnak készíteni.

Golgotavirág – Passiflora

A golgotavirág gyönyörű látványa mellett akkor vált igazán különlegessé, amikor a 17.század elején Jacomo Bosio szerzetestanítvány a latin passio (szenvedés) és flor (virág) szavak keresztezéséből megalkotta a passiflora elnevezést. Az egyházi művész párhuzamba állította Jézus Krisztus szenvedéstörténetét a bimbóból kora reggel nyíló, majd hamar elhervadó virággal. Későbbi szerzők kiegészítésével ma már a virágot Krisztus keresztútjának szimbólumaként tartják számon. A bibeszál azt a három szöget jelképezi, amikkel Jézust keresztre szegezték; a bibe az ecettel átitatott szivacs; a nyeles magház az a kehely, amelyből innia kellett; a 72 szálból álló álló sugárkoszorú pedig a töviskoszorú 72 tövisét szimbolizálja. Különböző értelmezésekben a 10 sziromlevél a 10 apostol jelképe, míg a fehér szín Krisztus ártatlanságára utal. A növény hazája leginkább az Amerikai Egyesült Államok, de egészen Brazíliáig őshonos.

Szemérmes mimóza – Mimosa pudica

Valószínűleg még sokan emlékeznek az Avatar című filmből arra a jelentre, amikor a főhős elindul felfedezni az új világot és eközben egy virág csupán az érintésére azonnal összehúzza magát. A film alapja nem csupán fantázia, ugyanis a mimóza különlegessége pont ez az egyedülálló képesség. Az aranyos kis növénynek rózsaszín, csillogó virágai és páfrányszerű levelei vannak, ezért első látásra nem is gondolnánk mennyire különleges is valójában. Érintésre vagy akár már csak egy kis fújásra is összezáródnak a levelek, ami annak köszönhető, hogy amikor a növény veszélyt észlel a szárak  vegyi anyagokat bocsájtanak ki. Ennek hatására a sejtek azonnal kilökik a vizet, és ez a kilökődés húzza össze olyan hirtelen a leveleket.

Raflézia – Rafflesia arnoldii

A rafléziát, illetve a családba tartozó növényeket Szingapúr alapítójáról,Sir Stamford Raffles-ről nevezték el, akit útjára egy botanikus, Joseph Arnoldi is elkísérte Délkelet-Ázsiába. Neveik keresztezéséből született meg a virág ma is használt megnevezése. A raflézia legfőbb jellemzője, hogy parazita, mivel más növényeken, jellemzően fákon élősködik. Se szára, se levele, sem gyökere nincsen, ezért miután az óriási bűzvirág áttöri a gazdanövény kérgét, majdnem 10 hónapig tart mire eléri végleges nagyságát. A virágban csak néhány napig lehet gyönyörködni, de ebben az időtartamban a világ legnagyobb méretű virágának számít az egy méteres átmérőjével és több mint 15 kilogramm súlyával.

Vénusz légycsapója – Dionaea muscipula

A húsevő növényként is ismert vénusz légycsapója levelei végén helyezkednek azok a halálos csapdák, melyek segítségével táplálékát szerzi. Mikor a zsákmány az édes illatot árasztó csapdába száll, és megérinti a 3-3 érzékelő szőrt. a levéllemezek fél másodperc alatt összezárulnak. Kialakult egy olyan mechanizmus a növényben, hogy nem azonnal zárul össze teljesen, hanem a túl kis méretű állatoknak még a résen ki tudnak menekülni, mivel több energiabefektetés lenne ezek megemésztése, mint amennyi tápértéket nyerni tudna belőle. Amennyiben viszont elég nagy az áldozat, légmentesen záródnak a levelek és emésztőnedvvel telnek meg, míg a zsákmány fel nem oldódik.  A levelek akkor nyílnak csak ki újra mikor vége az emésztésnek, ami általában egy-két hét alatt lezajlik.

Sárkányvérfa  – Cinnabari dracaena

1882-ben Beyley Balfor fedezte fel a sárkányfát az egyedülálló Socorta szigetcsoporton. Az esernyőre emlékeztető örökzöld vörös gyantája miatt kapta a sárkányvér elnevezést. A többi fától eltérően, levelei csak az ágak legvégén találhatók, ez adja a jellegzetes megjelenését. Lombját 3-4 évente elhullajtja, mielőtt egyszerre megjelennek az új rügyek. Újabb elágazások akkor keletkeznek, amikor a rügyezési időszak megszakad, vagy valamilyen trauma éri a fát A sárkányvérfa gyümölcse kis húsos bogyók, melyek megérve narancssárga színűek.